A preventív orvostudomány négy fő területe: (1) a fertőző betegségek (például a gyermekparalízis és a kanyaró) megelőzését szolgáló védőoltások; (2) a szűrővizsgálatok (például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a rák megelőzésére); (3) gyógyszeres megelőzés (például koleszterinszint csökkentő gyógyszerek az érelmeszesedés megelőzésére, aspirin a szívroham vagy szélütés megelőzésére, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek a vérnyomás csökkentésére és a szélütés megelőzésére); (4) az emberek egészséges életmódjának (a dohányzás mellőzése, a biztonsági öv használata, egészséges étrend bevezetése) kialakításához segítséget nyújtó felvilágosítás.

Ezen részterületek célja, hogy elérjék a megelőzés három szintjének (elsődleges, másodlagos és harmadlagos megelőzés) egyikét. Az elsődleges megelőzés során megakadályozzák a betegség kialakulását, gyakran úgy, hogy csökkentik vagy megszüntetik egy adott betegség rizikófaktorait. Az elsődleges megelőzés formái a védőoltások, a gyógyszeres megelőzés és a felvilágosítás. Az adott személy életkorától és rizikótényezőitől függ, hogy az elsődleges megelőző ellátás mely formájában részesül.

A másodlagos megelőzésben a betegséget korán felismerik és kezelik, gyakran mielőtt még a panaszok jelentkeznek, és ily módon minimálisra csökkentik a kedvezőtlen következményeket. A másodlagos megelőzés körébe sorolhatók olyan szűrővizsgálatok, mint az emlőrák felismerését szolgáló mammográfia, vagy a prosztata specifikus antigén (PSA) teszt a prosztatarák felismerésére, valamint az, ha valakinél nemi úton terjedő betegséget diagnosztizáltak, és az illető személy szexuális partnereit felkutatják, hogy kezelhessék őket, és így a betegség terjedését megállíthassák.

A harmadlagos megelőzés során egy már kialakult, általában krónikus betegség által okozott további károsodásokat előznek meg. Például cukorbetegekben a harmadlagos megelőzés a vércukorszint szigorú ellenőrzését, a bőr megfelelő védelmét jelenti, valamint azt, hogy gyakori testmozgással megakadályozzák a szív és az érrendszer megbetegedéseit. A harmadlagos megelőzéshez tartozik a lehető legjobb életvitel megvalósítása érdekében olyan támogató és rehabilitációs lehetőségek biztosítása, mint a sérülések, a szívroham vagy a szélütés utáni rehabilitáció, valamint a fogyatékossággal küszködők esetében például az ágyhoz kötött betegek felfekvéseinek megakadályozása.

A megelőzés gyermek- és serdülőkorban:A kisgyermekek egészségügyi ellátása nagyrészt megelőző jellegű.

Valójában az egészséges gyermekek szokványos orvosi ellenőrzése az elsődleges megelőzés körébe tartozik. Például a legtöbb védőoltást gyermekkorban adják. A testmagasságot és a testsúlyt rendszeresen mérik, hogy ellenőrizzék, megfelelő ütemben fejlődik-e a gyermek. Megadott időközönként ellenőrzik a vérnyomást és a látást. Az egészségügyi szakemberek felvilágosítják a szülőket a megfelelő biztonsági teendőkről, például a biztonsági gyermekülések, a kerékpáros sisakok, a füst és szén-monoxid érzékelők, a tűzoltókészülékek, a tűzálló hálóruhák használatával illetve alkalmazásával, a fűtési rendszerek és tűzhelyek rendszeres tisztításával és ellenőrzésével, az ablakrácsok és lépcsőkorlátok felszerelésével, a töltetlen lőfegyverek megfelelő tárolásával, a régebbi lakások ólomtartalmú festésének eltávolításával, valamint a gyógyszerek és vegyi anyagok biztonságos tárolásával kapcsolatban. A szülők ismereteket szerezhetnek a kisgyermekek étkezéséről, a nekik megfelelő testmozgásról, a passzív dohányzás hatásairól, és a rendszeres gyermekfogászati ellenőrzés szükségességéről.

A serdülők és az ifjúkorúak egészségügyi ellátása szintén nagyrészt megelőző jellegű. Prepubertás korban a gyermekek morbilli (kanyaró)-mumpsz-rubeola (MMR) oltást, a diftéria-tetanusz (dt) emlékeztető oltást, és (ha előzőleg nem kaptak) hepatitis B oltást kapnak. A szűrővizsgálatokhoz csaknem mindig hozzátartozik a testmagasság, a testsúly és a vérnyomás mérése. Ugyancsak fontosak a depresszióval és az öngyilkossági hajlammal kapcsolatos szűrések is. Egyéb lehetséges szűrést fiatal nők esetében a hüvelykenet és a rubeola vírus elleni védettség ellenőrzése, valamint az alkohol- és kábítószer-fogyasztással kapcsolatos felmérések jelenthetnek.

Az egészségügyi szakemberek tanácsokkal látják el a serdülőket és a fiatal felnőtteket a biztonsági öv, a kerékpáros és motorkerékpáros sisak használatával, a dohányzás és tiltott drogfogyasztás elkerülésének fontosságával és a fiatalkori alkoholfogyasztással kapcsolatban; felvilágosítják őket arról is, miért fontos vezetéskor és úszáskor elhagyni az alkoholt, hogyan lehet megelőzni a nemi úton terjedő betegségeket és a nemkívánatos terhességet. Ugyancsak nagy súlyt helyeznek az orvosok arra, hogy felhívják a figyelmet a kiegyensúlyozott, zsiradék- és koleszterinszegény, de (különösen lányok esetében) kalciumban gazdag étrend fontosságára, és a rendszeres testmozgásra. Ebben a korosztályban nem kap nagy szerepet a gyógyszeres megelőzés, a gyermekszülésre készülő fiatal nőknek azonban folsav tartalmú multivitamin készítmények szedését javasolják.

A megelőzés felnőttkorban:A 25-64 éves népesség esetében is szükséges a megelőző ellátás. E korosztály főbb kockázati területeit a rendszeres vérnyomás-, testmagasság- és testsúly-, valamint koleszterinszint méréseket magában foglaló szűrésekkel lehet meghatározni. Egyes szakemberek a vércukorszint mérését is javasolják. Az alvási szokásokról és a kedélyállapotról feltett kérdések segítségével az orvos a depresszió szűrését is elvégezheti. A munkakörülményekről feltett kérdések az egészséget fenyegető veszélyekről tájékoztathatnak.

Nők számára ajánlatos a hüvelykenet (a méhnyakrák felismerésére), és a mammográfia (a nő korától vagy a családban előfordult emlőrákos esetektől függően), de javasolni szokták az emlő önvizsgálatát is. Néhány szakértő azt ajánlja, hogy 50 éves kor fölött (vagy, ha a családi előzmények fokozott kockázatra utalnak, fiatalabb kortól) a férfiak évente vegyenek részt a prosztatarák felismerését szolgáló végbél vizsgálaton, mely mellett vagy helyett a vérmintából végzett prosztata specifikus antigén (PSA) teszt is elvégezhető. A hererák felismerésének érdekében szóba jöhet a herék önvizsgálata, különösen a serdülőkor és 40 éves kor között. Az 50 évesnél idősebb nőknek és férfiaknak ajánlott minden évben a rejtett vérzés felismerése érdekében székletvizsgálatot, vagy időszakonként szigmabél tükrözést, esetleg egyéb, a vastagbélrák felderítésére szolgáló szűrést végeztetniük.

Az adott személy rizikótényezőitől függően, az egészségügyi szakemberek felvilágosítást nyújthatnak a dohányzásról való leszokással, a vezetés közbeni alkoholfogyasztástól és bizonyos gyógyszerektől (különösen a tiltott kábítószerektől és a nyugtató hatású gyógyszerektől) való tartózkodással, a biztonsági öv viselésével, a motorkerékpáros és kerékpáros sisakok használatával, az otthoni füst és szén-monoxid érzékelők alkalmazásával, a fűtési rendszerek és tűzhelyek rendszeres tisztításával és ellenőrzésével, és a lőfegyverek megfelelő tárolásával kapcsolatban. Azoknak, akik sok időt töltenek a természetben olyan helyen, ahol a Lyme-kór megkapható, tanácsos bizonyos óvintézkedéseket tenniük.

Az egészségügyi szakemberek hangsúlyozni szokták a kiegyensúlyozott (teljesőrlésű gabonát, friss zöldséget, gyümölcsöt és megfelelő mennyiségű kalciumot tartalmazó), zsír- és koleszterinszegény étrend fontosságát, és a rendszeres testmozgás szükségességét. A szexuális szokásokat is megbeszélik, és megint csak az adott személy rizikótényezőitől függően, a hangsúlyt a nemi úton terjedő betegségek és a nemkívánatos terhességek megelőzésére fektethetik. A gyermekszülésre készülő nőknek folsav tartalmú multivitamin készítmények szedését, a dohányzás abbahagyását, és az alkoholfogyasztás korlátozását javasolják.

A védőoltásoknak ebben a korosztályban nincs központi szerepe, bár a diftéria-tetanusz (dt) emlékeztető oltásokat 10 évente tanácsos beadni, és jótékonyan hathat az évenként adható influenza- és a tüdőgyulladás (pneumokokkusz) vakcina azok esetében, akiknél az influenza és a tüdőgyulladás következményeinek nagy a kockázata. A tüdőgyulladás elleni oltást egyszer kell ismételni, legalább 5 évvel az első után. A hepatitis B (HBV) vírus elleni védőoltás az egészségügyben dolgozók, a vérrel vagy vérkészítményekkel érintkezésbe kerülők, és azok számára ajánlott, akik szexuális szokásaik révén a vírussal nagyobb valószínűséggel fertőződhetnek. A hepatitis B oltást minden olyan fiatal felnőttnek meg kell kapnia, aki korábban nem kapott.

Rövid időtartamú hormonpótló kezelést szoktak javasolni azoknak a nőknek, akiknél a menopauza panaszai jelentkeznek. A gyógyszeres megelőzés egyéb formái közé tartozik az aszpirin, ha nagy a szívroham kockázata; koleszterin-csökkentő gyógyszerek előírása, ha a magasabb koleszterinszint nem csökken az étrend megváltoztatása vagy a testmozgás hatására; valamint a csontsűrűséget növelő, illetve megtartó gyógyszerek alkalmazása azoknál, akiknél nagy a csontritkulás kockázata.

A megelőzés idősebb felnőttek esetében:A 65 évnél idősebbek számára is fontos a megelőző ellátás. Esetükben több szűrővizsgálat (vérnyomás, testsúly és testmagasság, vércukorszint, koleszterinszint mérése, látás- és hallásvizsgálat, székletvizsgálat a rejtett vérzés felderítése érdekében, vastagbélrák szűrés, mammográfia, hüvelykenet, nőknél csontsűrűség mérés, férfiaknál prosztata specifikus antigén teszt) alkalmazható.

A felvilágosítás érintheti a dohányzásról leszokást, az alkoholfogyasztás csökkentését, a sérülések megelőzésének módozatait (például a szőnyegek eltávolítása, a fürdőkádhoz kapaszkodók és korlátok felszerelése az elesések megelőzésére, több telefon- és egyéb készülékek beszerelése, a vízmelegítők maximum 55 fokra való beállítása a forrázások megelőzésére), módszereket a nemi úton terjedő betegségek megelőzésére, és a rendszeres fogászati ellenőrzés szükségességét.

Nagyon fontos a kiegyensúlyozott, zsiradék- és koleszterinszegény étrend, csakúgy, mint - különösen a nők csontritkulásának megelőzése érdekében - a megfelelő kalcium, D- és K-vitamin bevitel. Ebben a korosztályban is hasznos a rendszeres testmozgás a szívbetegségek, cukorbetegség, szélütés, csontritkulás, rák és egyéb egészségi problémák megelőzése érdekében.

E korosztály számára három védőoltás javasolt. A tüdőgyulladás (pneumokokkusz) vakcina minden 65. életévét betöltő személy számára ajánlott, a leggyakrabban elkapható tüdőgyulladás megelőzésére, hacsak nem kapta meg ezt az oltást valaki a 65. életévét megelőző 5 éven belül. Az influenza vakcina évente ajánlott, míg a diftéria-tetanusz (dt) emlékeztető oltás 10 évenként.

A lehetséges gyógyszeres prevencióhoz tartoznak még az érelmeszesedés megelőzését szolgáló koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek, a megfelelő vérnyomást biztosító és a szélütés megelőzésére javasolt vérnyomáscsökkentők, a csontritkulást, valamint - ha valaki már csontritkulásban szenved, az ennek következtében előforduló - csonttöréseket megelőző, csontsűrűséget növelő, illetve megtartó gyógyszerek is.