MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Áramütés
Áramütés akkor fordul elő, ha az áram a
szervezeten áthalad, és eközben befolyásolja belső szervek működését, vagy éppen
szöveteket éget meg.
Áramütés előfordulhat meghibásodott elektromos eszközök vagy berendezések, illetve
háztartási elektromos kábelek vagy távvezetékek véletlen megérintésekor. Villámcsapás
is okozhat elektromos balesetet. A sérülés súlyossága
az enyhétől a súlyosig terjedhet, mindezt pedig a feszültség, az áram jellege (váltó-
vagy egyenáram), az áram testben megtett útja, az áramhatás időtartama és az árammal
szembeni elektromos ellenállás határozza meg.
Az áram feszültségét voltban mérik. Az Egyesült Államokban a közönséges háztartási
áram 110 és 220 volt között változik. 500 volt felett nagyfeszültségről beszélünk. A
nagyfeszültség levegőn keresztül is képes áthúzni (ívet képezni) néhány centiméteres
vagy éppen méteres távolságra, a feszültség nagyságától függően. Tehát akkor is
előfordulhat sérülés, ha az illető egyszerűen túl közel merészkedik a nagyfeszültségű
vezetékhez. A nagyfeszültség súlyosabb sérüléseket okoz, mint az alacsony, és
hajlamosabb belső károsodást előidézni. Vesekárosodás is kialakulhat, amennyiben a
nagyfeszültség nagy mennyiségű izomszövetet éget meg, amiből egy vegyület, a mioglobin
szabadul ki a véráramba (rabdomiolízis).
Az elektromos áramnak két fajtája van: az egyenáram és a váltóáram. Az egyenáram, így
a zsebtelepek által termelt áram, állandóan ugyanabban az irányban folyik. A váltóáram,
amely a háztartási fali csatlakozókban is van, rendszeres időközönként változtatja
irányát. Az Egyesült Államok legtöbb háztartásában használatos váltóáram veszélyesebb,
mint az egyenáram. Az egyenáram általában egyetlen erős izom-összehúzódást okoz, amely
elég erős ahhoz, hogy az illetőt ellökje az áramforrástól. A váltóáram folyamatos
izom-összehúzódást kelt, ami gyakran megakadályozza, hogy az illető elengedje az
áramforrást. Az áramhatás ennek eredményeképpen igen hosszú is lehet. Még kis váltóáram
is - amely mindössze enyhe áramütésként érzékelhető - elegendő ahhoz, hogy az illető
kézfeje görcsösen összeránduljon. Ennél valamivel nagyobb váltóáram már görcsbe
ránthatja a légzőizmokat, lehetetlenné téve a légzést. Még ennél is erősebb váltóáram
halálhoz vezető szívritmuszavarokat okozhat.
Az áram szervezetben megtett útja határozza meg, mely szöveteket ér károsodás. Az áram
legszokványosabb belépési pontja a kézfej, a második leggyakoribb a fej. A kilépési pont
általában a lábon található. A kéztől-kézig vagy a kéztől-lábig haladó áram útba ejtheti
a szívet is, és sokkal veszélyesebb annál, mintha a láb és a föld között menne. A fejen
áthaladó áram érintheti az agyat.
A szövetek különböznek árammal szembeni érzékenységükben. Például az idegek, az erek
és az izom hajlamosabb a sérülésre, mint a csont vagy az inak. A végtagokon
keresztülhaladó áram nagyobb károsodást képes okozni, mint ha ugyanaz az áram a törzsön
halad át.
A test elektromos ellenállásának nagy részét a bőr teszi ki. Minél vastagabb, annál
nagyobb az ellenállása. A vastag, kérges tenyér vagy talp például sokkal nagyobb
elektromos ellenállással bír, mint a vékonyabb bőrrel fedett területek, például a kar
belső oldala. Az ellenállás lecsökken, ha a bőrön folytonossági hiány van (például szúrt
vagy horzsolt seb), vagy ha nyirkos. Ha magas a bőr ellenállása, a károsodás inkább
helyi lesz, csak a bőr ég meg. Ha alacsony a bőr ellenállása, a sérülés nagyobb
mértékben éri a belső szerveket. Tehát főleg belső károsodásra lehet számítani, ha az
illető vizes testtel kerül kapcsolatba az elektromos árammal, például amikor hajszárító
esik a fürdőkádba, vagy amikor az illető olyan pocsolyába lép, amely leföldelt
vezetékkel van kapcsolatban.
Panaszok, tünetek
Az elektromos sérülés leggyakoribb tünete az égés
a
bőrön, habár nem minden áramütés okoz külső sérülést. A nagyfeszültség súlyos belső
károsodást idézhet elő. Ha az izomkárosodás kiterjedt, a végtag annyira megduzzadhat,
hogy elszorítja azokat az artériákat (kompartment-szindróma
), amelyek a végtag vérellátását biztosítanák. Szürkehályoghoz
vezethet, ha az áram a szemekhez közel halad. A szürkehályog napokon belül
kialakulhat, de lehet, hogy csak évekkel később jelenik meg.
Az elektromos vezetéket szájba vevő, szopogató kisgyermekek a szájukat és az
ajkaikat égethetik meg. Mindez az arc torzulásához, és a fogak, az állkapocs és az arc
fejlődési zavarához vezethet. Ráadásul veszélyes vérzés indulhat meg az ajak egyik
verőeréből, ha az égett sebről leesik a var, általában 7-10 nappal a sérülés után.
Egy kisebb áramütés izomfájdalmat és enyhe izom-összehúzódásokat és ijedelmet
válthat ki, mely fellöki az illetőt. Súlyosabb áramütés szívritmuszavarhoz vezethet,
mely akár következmények nélküli, de ugyanúgy halálos is lehet. A szív pumpafunkciója
szintén gátlódhat. Súlyos áramütés olyan erős izom-összehúzódást képes előidézni, hogy
az illetőt a földre veti, vagy ízületi ficamokhoz, csonttöréshez vagy egyéb tompa
sérülésekhez vezet.
Az idegek és az agy sokféleképpen sérülhetnek; előfordulhatnak görcsrohamok, agyi
vérzések, a rövidtávú memória zavara, személyiségváltozások, ingerlékenység vagy
alvási nehézségek. Az idegek vagy a gerincvelő károsodása gyengeséghez, bénuláshoz,
érzéskieséshez, zsibbadáshoz, vizelettartási nehézségekhez (inkontinenciához) és
krónikus fájdalomhoz vezethet.
Megelőzés
Alapvető az elektromossággal kapcsolatos felvilágosítás és elővigyázatosság. Segít
megelőzni a munkahelyi és háztartási áramütéseket, ha megbizonyosodunk arról, hogy az
elektromos eszközök megfelelően vannak kialakítva, üzembe helyezve és karbantartva.
Csak hozzáértő személy telepítsen és tartson karban elektromos vezetékeket.
Minden elektromos eszköz, melyet megfogunk vagy megérinthetünk, legyen gondosan
leföldelve. A háromeres csatlakozók a legbiztonságosabbak. Az alsó (földelést
biztosító) kivezetés eltávolítása - annak érdekében, hogy a háromlábú dugó a régi
típusú fali csatlakozóba is beleilleszkedhessen - veszélyes, és elektromos baleset
kockázatával jár. A bepárásodó helyiségekbe, így a konyhába, a fürdőszobába és a
szabadban tanácsos biztosítékokat felszerelni, melyek akkor is megszakítják az
áramkört, ha akár csak 5 milliamper áram szökik.
Hogy elkerüljük az íváram okozta sérülést, nagyfeszültségű villanyvezetékek
közelében ne használjunk létrát.
Kezelés
Először is le kell választani az illetőt az áramforrásról. A legbiztonságosabb módja
ennek, ha kikapcsoljuk az áramot, például ha lecsapjuk a biztosítékot, kikapcsoljuk az
eszközt vagy kihúzzuk a fali aljzatból. Az illetőt addig nem szabad megérinteni, amíg
az áram ki nincs kapcsolva, különösen, ha nagyfeszültségről van szó. Az alacsony- és a
nagyfeszültségű vezetékeket nehéz egymástól megkülönböztetni, különösen házon kívül. A
nagyfeszültségű vezetékekről a helyi áramszolgáltató tudja lekapcsolni az áramot. Sok
jószándékú, segíteni akaró ember szenvedett el áramütést, miközben megpróbált
kiszabadítani valakit.
Mihelyt biztonsággal hozzá lehet nyúlni a sérülthöz, a segítségre sietőnek
ellenőriznie kell az illető légzését és pulzusát. Ha az illetőnek nincs pulzusa,
azonnal meg kell kezdeni a teljes újraélesztést.
Ha
nem enyhe sérülésről van szó, mentő hívandó. A kórházban az orvos megbizonyosodik
arról, hogy történt-e csonttörés, ficam, gerincvelő- és egyéb sérülés. Rabdomiolízis
esetén az illető nagy mennyiségű, nátrium-bikarbonátot tartalmazó oldatot kap
intravénásan. Amennyiben szükséges, tetanusz elleni oltásra is sor kerül.
Mivel az égési sérülés kiterjedtségének megítélése csalóka lehet, orvosi segítséget
kell hívni, ha bármi kétség felmerül a sérülés súlyosságát illetően.
A bőr égését égési krémmel (például szulfadiazinnal, bacitracinnal vagy steril aloe
verával) illetve steril kötéssel kezeljük. Az enyhe égési sérülést elszenvedett
személy otthon is kezelhető. Súlyosabb sérülés esetén az illető kórházba, ideális
esetben égéscentrumba szállítandó. Elektrokardiogramm (EKG) készül a szív működésének
vizsgálatára és az esetleges szívkárosodás felmérésére. Ha rendellenes az EKG
eredménye, az illető elvesztette az eszméletét, a szívre jellemző panaszai vannak
((például mellkasi fájdalom, nehézlégzés vagy szívdobogásérzés - palpitáció)), vagy
egyéb súlyos sérülése van, a sérültet 12-24 óráig a kórházban kell tartani. Az
elektromos vezetéket szájukba vevő kisgyermekeket fogszabályozó szakorvoshoz,
szájsebészhez vagy égési sérülésekben járatos sebészhez kell irányítani a további
gondozás érdekében.